A Reuters friss oknyomozó riportja szerint a Meta belső kimutatásai azt mutatják, hogy a 2024-es hirdetési bevételek mintegy 10 %-a (≈ 16 milliárd USD) „scam” vagy „high-risk” kategóriába tartozó hirdetésekből származott – ilyen például a hamis webshop, a pénzügyi átverés, az illegális szerencsejáték vagy a tiltott orvosi termék.
A 2021–2025-ös időszak dokumentumai alapján:
- 15 milliárd magas kockázatú hirdetést szolgáltak ki naponta 2024 decemberében.
- Csak a „legmagasabb jogi kockázatú” reklámok évi 7 milliárd USD-t termeltek.
- Meta-platformok – saját anyagaik szerint – az USA-beli fogyasztói csalások egyharmadában érintettek voltak.
⚖️ Profit vs. védelem – belső működés
A kiszivárgott dokumentumok egyértelmű dilemmát mutatnak:
felhasználóvédelem vagy bevételvédelem.
Fő pontok:
- Csak akkor tiltanak le egy hirdetőt, ha az algoritmus ≥ 95 % bizonyossággal csalónak jelöli. Alatta csak „büntető licitet” kap – magasabb árat, nem kitiltást.
- 2025 februárban belépett a „revenue guardrail”: olyan intézkedés, amely a bevétel ≥ 0,15 %-át veszélyezteti, csak vezetői jóváhagyással indítható.
- A végrehajtás földrajzilag a „legnagyobb szabályozási veszélyű” országokra összpontosított – nem globális szinten.
🕳️ Miért kedvelik a csalók a Meta-platformokat?
- A Meta algoritmikus célzása tovább sokszorozza a scam-hirdetések elérését: ha egyet lekattintasz, jön a többi.
- Egy belső slide szerint: > „Könnyebb scam-hirdetést futtatni a Meta-n, mint a Google-ön.”
- A fizetések a szűrés előtt zajlanak, így a Meta még a csalásból is profitál.
💥 Valós károk és hatósági reakciók
Felhasználók
- Egy kanadai toborzó Facebook-fiókját feltörték, és kriptós befektetési csalásra használták. Több mint 100 jelentés ellenére 1 hónapig aktív maradt.
- Károk: több tízezer dolláros veszteségek.
Szabályozók
- 🇬🇧 Az U.K. regulátor szerint a Meta felelős a fizetési csalások 54 %-áért 2023-ban.
- 🇺🇸 Az SEC vizsgálja a Meta szerepét a pénzügyi átverésekben.
- 🇦🇺 Az ACCC állítása szerint a Meta-n megjelenő kriptóhirdetések fele megsértette a szabályokat.
Hirdetők
- A scam-tömeg rontja a hirdetési készlet minőségét, és kockázatot jelent a márkákra.
- Elemzők szerint a nagy márkák elvándorolhatnak a szigorúbb platformokra.
🧠 Bizalom és etikai dimenzió
Ha egy napon 15 milliárd „high-risk” hirdetést szolgálnak ki, már a nem károsult felhasználó is elveszti a bizalmát.
A scam-szűrés nem költség, hanem versenyelőny lehetne.
🧩 Meta reakciója és tervei
Meta szóvivője, Andy Stone, „túlzó becslésnek” nevezte a 10 %-os arányt, de nem adott új adatot.
A vállalat szerint:
- 18 hónap alatt a scam-jelentések 58 %-kal csökkentek.
- 2025-ben 134 millió scam-hirdetést távolítottak el.
- Cél: a bevételi részarány csökkentése 10,1 % → 7,3 % (2025 végéig), majd 6 % (2026) és 5,8 % (2027).
🔍 Nyitott kérdések
- Miért engedélyez a Meta „valószínű csalókat”, ha a bizonyosság < 95 %?
- Összeegyeztethető-e a „büntető licit” modell a felhasználóvédelemmel?
- A profit-korlát (0,15 %) nem áll ellentétben a DSA és FTC elvárásaival?
- A hirdetők és hatóságok meddig tűrik a kettős mércét?
⚖️ Következtetés
A botrány egy új digitális korszak küszöbén robban:
az EU DSA, az amerikai transzparencia-törvények és a globális felhasználói bizalom egyaránt nyomást gyakorolnak a platformokra.
Ha a Meta reklámbevételeinek jelentős része valójában csaláshoz kötődik, az nem csak etikai, hanem adatvédelmi és versenyjogi válság is.
A jövő hirdetési piacát már nem csak a kattintások, hanem a bizalom fogja mozgatni.
„Az online hirdetés akkor működik, ha a felhasználó elhiszi, hogy nem hazugságot vásárol.”
